Egy keddi eseményre hívom fel a figyelmet.
"MEASZ: emlékezés
szentmisével a kispesti elhurcoltakra
A MEASZ Összefogás a Demokráciáért
Kispesti Szervezete szükségesnek tartja, hogy megemlékezzünk arról
a tragikus napról, amelyen 3 000 kispesti magyar állampolgár honfitársunkat
a mai szélsőjobbosok elődjei elhurcoltak a monori téglagyár gödrébe,
s onnan tovább a megsemmisítésbe.
Kérték az Önkormányzatot,
hogy hozzon határozatot a 65 évvel ezelőtt történtek emlékeztetésére.
Egy olyan rendeletet javasoltak meghozni, amely kötelezővé teszi,
hogy minden év június 30-án a Városháza homlokzatára, erre az
egy napra kitegyenek gyászlobogót. Ez a gyászlobogó emlékeztesse
a kispestieket azokra a gyerekekre, fiatal- és öregasszonyokra, rokkant
és már munkaszolgálatra nem alkalmas férfiakra, kiket 1944. június
30-án elhurcoltak a biztos halálba. Egyben ez a nap azokra is emlékeztessen,
kiknek volt bátorságuk az üldözöttek mentésére. Kispesti polgárokra,
cselédekre, keresztény papokra, kik az életük kockáztatásával
mentették üldözött honfitársaikat. Példának állították Tomori
atyát, aki a nyilasok székházának közvetlen szomszédságában
bújtatta világhírű magyar, zsidó vallású operaénekesünket,
Székely Mihályt. De említhetjük Ótott Mária cselédlányt, aki
a téglagyári gödörből kimentette gazdája nyolc éves kislányát
és felnevelte őt.
MEGHÍVÓ!
A MEASZ
Kispesti Szervezete június 30-án 18
órai kezdettel szent misével emlékezik az elhurcoltakra a kispesti
Templom téri Nagyboldogasszony Templomba.
A megemlékezésre
várják mindazokat, akik a napjainkban tapasztalt szélsőjobb térnyerése
idején e módon részesei kívánnak lenni a megemlékezésnek.
Hanti Vilmos,
a MEASZ elnöke"
A meghívást továbbítottam, egyetértek azzal, hogy rengeteg honfitársunk módszeres eltávolítása és megsemmisítése olyan országos folyamat volt, amelynek részleteit sok helytörténeti erőfeszítéssel, arcok, tettek sorsok megörökítésével kell feltárni.
A tragikus kispesti nap történetével kapcsolatban: eddig úgy "tudtam", Budapest zsidóságát 1944 nyarán már nem deportálták, innen később, a nyilas korszakban indultak el a halálmenetek. Mint látható, ez sem ilyen egyszerű. (Persze, ha belegondolok, a Sorstalanság főhőse, Köves Gyuri is pesti zsidó fiatalként került a deportáltak közé, mert Csepelen volt a munkahelye, és a buszról szedték le a zsidókat egy razzia alkalmával. Kornai János önéletrajzából is úgy tudom, hogy pesti létére majdnem deportálták, alig tudott bujkálva viszajönni egy budapesti búvóhelyre.)
