68 közéleti személyiség írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben a parlament feloszlatását követelik. Abban reménykednek, hogy egy hamarosan elinduló országos mozgalom érvényt is szerez az elképzeléseiknek. A Klubrádió Kontra című műsorában Náray-Szabó Gábor, az MTA tagja, (az egyik aláíró a Professzorok Batthyány Köre nevében)) nyilatkozott.

Kormánybuktatás

Orosz József: Hogyan értsük ezt professzor úr, hogy egy induló országos mozgalom érvényt szerez az önök, mármint az aláírók elképzelésének a parlament feloszlatására? Hogyan tud egy mozgalom parlamentet oszlatni?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Demokratikus országban, ha tüntetéseken nagy létszámban a nép kinyilvánítja az akaratát, akkor azt a nyomást a kormányok figyelembe szokták venni. Tehát nem feltétlenül erőszakkal, az ritka, viszont ilyen formában meg lehet mutatni az erőt.

Orosz József: Értsem úgy tehát, hogy ha nem is explicite, de ön most itt kimondta, azt javasolják, hogy minél többen, minél többször menjenek az utcára tüntetni?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Nem pont az utcán. Az utcán nem lehet megoldani ezt a dolgot, de mutassák meg az erejüket az emberek, hogy mit akarnak, azt próbálják megfogalmazni.

Orosz József: Hol mutassák meg az erejüket?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Például úgy, ahogy most mi mutatjuk.

Orosz József: És egy ilyen beszélgetéssel, meg sok ilyen beszélgetéssel lehet kormányt dönteni, illetve előrehozott választásokat elérni?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Itt érvelésről van szó. Tehát a demokráciában megint csak érvelni szoktak, és ha sokan belátják, hogy a bizalom hiánya, ami a kormánnyal szemben, meg az egész parlamenttel szemben most megnyilvánul, lehetetlenné teszi a kibontakozást és lehetetlenné teszi a kormányzást egyáltalán, akkor rájönnek talán a vezetők is arra, hogy mit kell tenniük.

Orosz József: Értem. Előrehozott választás, előtte három, uszkve három hónapon keresztüli kampányidőszak, majd aztán ugye, amíg a két választási forduló, meg amíg meg nem alakul az új kabinet, tehát ez több mint három hónap, tetemes időben mérhető az időtáv, meg aztán a kampányidőszakban feloszlik az Országgyűlés, tehát nincs törvényhozás, törvényalkotás. Professzor úr, ilyen gazdasági helyzetben, sőt válságban amikor nap mint nap cselekedni kell például a valuta védelme, a forint védelme érdekében, például az államháztartás cashflow-ja érdekében, hogy mást ne mondjak, akkor ki viszi a boltot?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Hát egy ügyvezető kormány ilyenkor tud boltot vinni, csak nem lesznek esetleg új jogszabályok. Viszont, hogy ha elvesztegetjük az időt és mondjuk kivárjuk az egy évet, amikor lesznek a választások, akkor éppen a bizalomhiány miatt, amiatt, hogy a kormányt a saját pártja sem egyértelműen támogatja, mert esetleg megpróbálnak kihátrálni a különböző kemény intézkedések mögött, akkor nem három hónapot, hanem egy évet veszítünk.

Orosz József: Persze, a kormány a helyén van ebben az értelemben, csak ugye csökkentett üzemmódban, ahogy mondani szoktuk, merthogy a válságot nem lehet rendeletekkel, kizárólag rendeletekkel nem lehet kezelni. Ahhoz törvények kellenek, de hát nincsen törvényhozás, amelyik ezeket a törvényeket elfogadja. Vagyis nem tudja kezelni a válságot, hiszen nem önmagában a kormány kezeli a válságot. Vagyis nincs operatív törvényalkotói szervezet.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Na jó, de például nyáron sem lesz, mert akkor szünetel a parlament, tehát a nyarat ki lehetne használni arra, hogy felkészüljünk a választásokra.

Orosz József: Tehát akkor ön azt mondja, hogy szeptember-októberi előrehozott választás most a tét, hogy azt elérjék?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Nem tudom pontosan megmondani, hogy mit lehet elérni és mi lenne a legjobb. Én csak azt mondom, hogy most vesztegetjük az időnként, és ha mondjuk én lennék az a személy, aki dönt arról, hogy most vállalja-e tovább a kormányzást vagy sem, biztos, hogy ennek következtében, ennek a bizalomhiánynak a következtében én letennék arról, hogy folytassam és olyanokra bíznám, akiknek megvan a megfelelő legitimitása.

Miért is illegitim?

Orosz József: Na de egy pillanat, csak arra reflektálva professzor úr, hogy nyáron parlamenti szünet van, a parlament összehívható, a parlamenti szünet ellenére is. Egy feloszlatott parlamentet már nem lehet összehívni. Másrészt azok a képviselők, pártok, amelyek bent vannak a parlamentben, azok választott képviselők, a választóik egyebek között ugye azzal hatalmazták fel őket, hogy járjanak el a nevükben. Aztán majd ha letelik a mandátum, akkor jól megbüntetik őket, hogy nem jól jártak el a nevükben, vagy ellenkezőleg, még sem büntetik meg őket, de milyen alapon lehet elvonni ezt a megkapott felhatalmazásukat és jogukat azért, mert egyébként az a vélelem, hogy ők, mármint Bajnaiék és a többiek illegitimek. Miért lennének illegitimek?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Csehországban mi történt? Hát most éppen Csehország a soros elnöke az Európai Uniónak. Ott ebben a szituációban is vállalták az előrehozott választásokat.

Orosz József: Na de még egyszer mondom, még Magyarországon vagyunk, Magyarországon vannak parlamenti képviselők, akiknek felhatalmazásuk és joguk van, amely tőlünk, választóktól származik, hogy döntsenek. Ha nem jól döntenek, akkor majd a választó elveri rajtuk a port. De milyen alapon vonom én meg most tőlük ezt a jogot? Ráadásul mihez képest illegitimek?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Ha beülök egy autóba mondjuk egy taxisofőr mellé és azt mondom neki, hogy menjen erre, meg erre, oda szeretnék eljutni, de közben kiderül, hogy keményen megszegi a szabályokat és szembe megy a forgalommal, akkor nyilvánvalóan kiabálok neki, hogy álljon meg, mert nem akarok meghalni.

Orosz József: Bocsánat, milyen szabályokat szeg meg? Értem az analógiát, csak mégsem tudom lefordítani Bajnaiékra.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Hát mondjuk a közlekedési szabályokat. Most pedig az íratlan, a demokrácia íratlan szabályait szegték meg azáltal, hogy egy igen határozott helyzetben, amikor tényleg mindenki látja, hogy ez a fajta kormányzás nem megy tovább, gyakorlatilag ugyanaz folytatódik, csak más nevekkel.

Orosz József: A konstruktív bizalmatlansági indítvány az meg egy írott szabály az alkotmányban.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Igen, csak éppen nagyon szokatlan ez a formája, amit most követnek.

Orosz József: Mi ebben a szokatlan?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Az, hogy saját maga ellen nyújt be valaki egy konstruktív bizalmatlansági indítványt, ha nem is ő írja alá, de végeredményben ő kezdeményezte.

Orosz József: De azért, mert szokatlan, ettől még tökéletesen alkotmányos és jogszerű.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Az igaz. Európában kétszer fordult elő, vagy háromszor tudomásom szerint, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal helyeztek egy államfőt hivatalba. A háromból azt hiszem egy volt sikeres, ha szabad így mondanom. Tehát azt hiszem Kohl kancellár került így hatalomba.

Orosz József: Na de egy pillanat, mert tényleg elakadtam ennél az illegitim dolognál, szóval törvényesen, alkotmányosan állíthatnak a parlamenti pártok új kormányfőjelöltet. A ház feles plusz egy többségével alkotmányosan és törvényesen ezt megválaszthatja. Miért nem él ezzel a lehetőséggel a Fidesz? És akkor még ezt a pár hónapot is megúsztuk volna.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Most én nem a pártokról beszélek, csak arról, hogy szabályos a dolog, tehát az biztos, hogy szabályos. A köztársasági elnök is kijelentette, hogy ez a módszer, amit most követnek a parlamentben szabályos. Az illegitim szóval én azt jeleztem, hogy hiányzik a bizalom, hiányzik a támogatása, a megfelelő támogatása ..

Orosz József: Az ön bizalma, professzor úr, az ön bizalma hiányzik, meg nagyon sokak bizalma.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: De hát azért egy páran ezt már kifejezték, hogy hiányzik a bizalmuk, nem?

Orosz József: Na de bocsánat, azért, mert önnek, meg nagyon sok mindenkinek nincs bizodalma ebben a kormányban, ez elégséges egyébként arra, hogy alkotmányos játékszabályokat félretéve oszoljon a parlament?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Nem a játékszabályokat kell félretenni, hanem másik megoldást kell keresni. Tehát itt akkor nem lesz illegitim az, hogy ha a parlament feloszlik, mert akkor éppen azáltal szerzi meg az új kormányzat a legitimitást. Tehát itt arról van szó, hogy a szabályok kifejezik-e a népnek az akaratát. Ez nem mindig teljesül.

Orosz József: A parlamenti képviselők voksai adják ennek a kormánynak, illetve a miniszterelnöknek, hiszen majd a minisztereit ő választja meg, tehát ezek a voksok adják a legitimitást a leendő miniszterelnöknek.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Csak ez más volt négy évvel ezelőtt, 2006-ban, mint most, mert változott a helyzet.

Orosz József: Na de ebben a logikában, hogy ha legitimek a parlamenti képviselők, márpedig azok, legitim módon szavaznak, márpedig alkotmányosan történik mindez, akkor nem lehet azt mondani, hogy illegitim.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Itt a legitim szót azt mondom, hogy nem a törvényesség értelmében értem, hanem a tömegtámogatás értelmében. Tehát hiába van egy papír, ami leírja ..

Orosz József: De a tömegtámogatásnak nincs köze, ne haragudjon professzor úr, valaminek a legitimitásához. A legitimitás az egy jogi fogalom, a tömegtámogatás az pedig egy népszerűségi, vagy népszerűtlenségi fogalom. Attól nem lesz kevésbé legitim a megalakuló kormány, vélem én, mert egyébként nem szeretik.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Mégis hiányzik mögüle a támogatás. Sőt, még a képviselők támogatása sem biztos, hogy meglesz, mert olvasom állandóan az újságban, jobb és baloldali sajtóban egyaránt, hogy az a félő, hogy kitáncolnak a különböző kemények rendelkezések elől és egyszer csak felpuhítják az egész csomagot.

Orosz József: Vagy még sem.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Jó, csakhogy ennek a kísérletnek az elvégzése azért elég nagy rizikóval jár.

Jönnek a nemzeti zarándokok!

Orosz József: Azt is mondták ma, ahogy olvasom a tudósításokban, hogy a hamarosan megrendezendő nemzeti zarándoklattól remélik az előrehozott választási mozgalom kiterebélyesedését, amely ugye majd tehát a változásokat meghozhatja. Mi ez a nemzeti zarándoklat?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: A Zemplén Település Szövetség két kis tagja, kis település képviselő tagja, Komlóska és Pálháza kezdeményezte azt, hogy a magyar közigazgatási millenniuma alkalmából egy ilyen nemzeti zarándoklatot szervezzenek. Most erre ebben az esetben alkalom nyílik arra, hogy összekössük ezt a nemzeti zarándoklatot a közakaratnak a kifejezésével.

Orosz József: De hogy néz ki egy ilyen nemzeti zarándoklat?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Pontosan nem tudom, mert nem vagyok a szervezők között. Ennek, mi csak csatlakozunk hozzájuk. Minden esetre valószínűleg el fognak indulni a saját településükről és egy pont felé fognak igyekezni. Ez elég valószínű, hogy Budapest.

Orosz József: Az ország több pontjáról zarándokolnak?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Több pontjáról jönnek ..

Orosz József: .. zarándokolnak, mondjuk a Kossuth térre.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Például, mint ahogy az Csíksomlyóban történik. Jönnek a zarándokok a legkülönbözőbb tájakról.

Orosz József: És akkor megérkezvén a Kossuth térre ez a zarándoklat, de gondolom ez persze időt vesz igénybe, mert hiszen az ország több részéből zarándokolnak...

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Hát igen, akkor valahogy eljönnek gyalog, vagy autóval, vagy másképpen.

Orosz József: Hát a zarándokok általában gyalog, de engedjük meg, hogy autóval. Szóval megérkeznek a Kossuth térre és akkor ott mi történik?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Akkor azt mondják, hogy itt vagyunk kérem szépen. Mi is úgy gondoljuk, hogy itt tiszta vizet kell önteni a pohárba és akkor megint lesz egy olyan dolog, ami békés, nem erőszakos, de mégis csak megmutatja egy igen komoly, reményeink szerint nagy számban csatlakoznak a települések, egy igen komoly társadalmi rétegnek az akaratát.

Orosz József: De hát akkor már van egy új kormány, addigra már felállt egy új kormány és addigra már folyamatban vannak, legalábbis gyaníthatóan az igen kemény válságkezelő intézkedések.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Igen, arra azért kíváncsi vagyok, hogy az milyen gyorsan lehet keresztül vinni ezeket az intézkedéseket.

Orosz József: Hát képzelje el, hogy ha nincs parlament, akkor milyen gyorsan lehet keresztülvinni, akkor aztán végképp sehogy.

Mi legyen a csomagban?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: De ez ettől független, tudniillik itt mondom a kormánynak a különböző intézkedéseit meg kell tenni, akkor abból valami ki fog jönni, csak a hatása, az a kérdés, hogy az azonnal érződik-e vagy kell-e rá várni egy ideig.

Orosz József: Mármint a válságkezelő intézkedések ..

Náray-Szabó Gábor akadémikus: A válságkezelő csomagoknak a hatása.

Orosz József: Hát van olyan intézkedés, aminek a hatása azonnal érezhető, van olyan intézkedés, aminek a hatása csak elnyúló vagy később érzékelhető. Hát természeténél, közgazdasági természeténél fogva ez ilyen.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Csak az a probléma, hogy esetleg most rövid távon, egy-két hónapos távon úgy látszik, hogy ez pozitív hatású és utána fél év múlva kiderül, hogy még rosszabb, mintha semmi sem lett volna. Tehát itt valóban át kell gondolni a dolgokat és a válságkezelésnél sem szabad kapkodni. Talán ott szabad a legkevésbé kapkodni.

Orosz József: Professzor úr igaza van, gondoljuk át a dolgokat, mit kell csinálni?

El a kezekkel az oktatástól!

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Hát leírtunk egy pár dolgot ebben a felhívásban. Én személy szerint az oktatást teszem elsőnek. Tehát attól nem szabad egy fillért sem elvenni, mert az oktatás középtávon már két-három, négyéves távon a fölemelkedést vagy a zuhanást fogja jelenteni, mert ha nincs ember, aki megfelelős színvonalon dolgozni fog, akkor nincs járulék, akkor nincs kormány, nincs semmi.

Orosz József: De most középtávú reformokról beszélünk, legalábbis úgy érzékelem a szavaiból, nem pedig válságkezelésről.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Na de a válságkezelésben most nincs benne, tehát ezt nem állítom, de a válságkezelésben lehet esetleg egy olyan pont, hogy kérem szépen, tessék csökkenteni az oktatásra fordított összegeket 20 %-kal.

Orosz József: Jó, akkor húzzuk ki ezt az összeget, tehát 20 %-ot látszólag megspóroltunk, vagyis továbbra is ennyivel többet kell költeni a költségvetésnek miközben kevesebbet tud költeni, merthogy kevesebbek a bevételei egyrészt a gazdasági csökkenése miatt, tehát plusz 20 %-ot hozzáírtunk. Aztán még mi a válságkezelés professzor úr?

Multik, mondjatok le a kedvezményekről!

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Aztán van még egy pár másik dolog. Azt mondja, hogy le lehetne ülni tárgyalni a multinacionális nagyvállalatokkal, amelyek tudomásom szerint óriási adót, támogatást, illetve közvetlen támogatást is kapnak és elmondani nekik, hogy kérem szépen, bajban vagyunk, mégpedig együtt vagyunk bajban, mert ha az ország tönkremegy, akkor ezek a vállalatok sem fogják ezt szárazon elvinni. Súlyos veszteségeknek néznek elébe. Próbáljuk megegyezni, hogy ezt csökkentjük, ezt a támogatást.

Orosz József: Akkor én erre azt mondom, csak elképzelvén ezt a szerepet, hogy rendben van professzor úr, csökkentjük a támogatást. Ez plusz kétezer embert, most egy cégről beszélek, csak egy pici regionális, ám multinacionális vállalatról, plusz 2000 ember munkanélküli. Haladjunk tovább.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Na jó, de viszont hadd vessem közbe, hogy én egy számpárról hallottam, miszerint Magyarország kb. 2 milliárd eurót kap az Uniótól jelenleg. Ugyanakkor az innen kivitt tőke, amit a multinacionális vállalatok kivisznek az 8 milliárd euróra rúg. Tehát akkor azt kéne megtárgyalni, hogy kérem szépen, most egy ideig legalább ne vigyenek ki ennyit, mert hogy ha beborul a magyar bankrendszer, akkor az húzza maga után az osztrákot is.

Orosz József: Nem borul be, mert erre megkaptuk az IMF hitelt.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: De hát épp ez a baj, hogy az IMF hitel sem elég. Ha ez elég lenne és minden probléma emiatt elszállt volna, akkor most nem itt lennénk, nem lett volna kormányváltás.

Orosz József: Na de professzor úr, amit ön mond, tehát meggyőzni ugye a multinacionálisokat, hogy most méltóztassanak a saját pénzüket egyébként, ez a saját pénzük, itt magáncégekről van szó, tehát most méltóztassanak itt hagyni, ezt úgy hívják magyarul, hogy államosítás.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Ez nem államosítás.

Orosz József: Hát dehogynem.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Ez tárgyalás. Sőt, ez kérem szépen nem is alamizsna. Ez a saját érdeküknek a felismerése is, mert hogy ha egyszer levágom az aranytojást tyúkot, akkor nem marad semmi.

Orosz József: Ezt most nem értettem. Ez a tyúk az övék.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Azért jönnek ide, mert profitot csinálnak, nem?

Orosz József: Meg munkahelyet adnak, meg béreket adnak, meg fizetéseket adnak.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Csak én azt mondom, hogy a balance az nem egy az egy, hanem többet nyernek, mint amennyit mi nyerünk vele, ez az én állításom. Na most, hogy ha azt mondom, hogy átmenetileg ezt az arányt javítsuk meg, akkor hosszabb távon ők is jól járhatnának, mert mégis csak működik a rendszer, fennmarad az egésznek a működése.

Orosz József: Jó, tehát akkor kalkulálhatunk több tízezres munkanélküliséggel eme tárgyalás következtében. Mi a következő tétel a válságkezelésre?

Miért nem látszanak a metróépítők?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Csak hadd jegyezzem meg, nem értek egyet azzal, hogy ez több tízezres munkanélküliség fog előidézni, de nem érdemes ezt most tovább vitatni. A következő lépésem az lenne, hogy például az állami beruházásokat, amik hatalmas pénzeket visznek el, azt felfüggesztem addig, amíg jobb idők nem jönnek.

Orosz József: Vagyis újabb munkanélküliség.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Kérdés, hogy az mennyi munkát ad.

Orosz József: A hídépítés, infrastruktúra építés nagyon sokat. Ez volt maga a New Deal annak idején.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: De a metróépítésnél én nem sok embert látok mozogni mondjuk a Fővám téren.

Orosz József: Mert a föld alatt vannak, azért, mert a föld alatt vannak, azért nem látszanak.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: De ott meg azt olvasom az újságban, hogy nem halad előre a pajzs. Hát akkor hol vannak az emberek?

Orosz József: Az emberek a föld alatt vannak, mert nemcsak a pajzs mozog, hanem amikor a pajzs kifúr valamit, ott mögötte ugye van az alagút és azt például be kell állványozni, betonozni, a peronokat építeni, a vágányokat fektetni. Tehát az emberek, ahogy szokták mondani tudja a kabaréban, a bányában dolgoznak, csak nem látszanak. Na most, hogy ha végképp nem, megáll a metró, felfüggesztjük, akkor nemcsak, hogy elveszítjük az uniós támogatást, hanem az a több ezer ember feljön a bányából és aztán mit fog csinálni a felszínen? Vagyis újabb munkanélküliekkel kell számolnunk. Ez a probléma vele.

A falusiak és az éhhalál

 Náray-Szabó Gábor akadémikus: Például ezért lenne jó, mert most már egy kicsit utópia szinten mozog, de mégis csak nagyon fontos, hogy ha mondjuk egy kistelepülésen egy-két ember az meg tudná termelni a saját élelmiszerét, egy-két tyúkot, meg mást és akkor legalább az éhhalállal nem kéne szembenéznie. Most a falun nincsen egyszerűen élelmiszer.

Orosz József: Na de hát ezt ki akadályozta meg eddig, hogy ha akar, akkor tyúkot tartson?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Hát például az élelmiszerbiztonsági törvények, mert nem lehet egymás között kicserélni a levágott disznónak a különböző részeit, mert ahhoz mindenféle pecsétek kellenek, amelyek olyan mértékben megdrágítják, hogy már ellehetetlenül.

Orosz József: Na de most a házi ellátást tetszett szóba hozni...

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Igen, igen.

Orosz József: Hát annyit termel magának, vagy azt tenyészt, annyi csirkét, bocsánat, amennyit akar, meg a kiskertben répát, uborkát, krumplit, petrezselymet.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: De ezerféle, nem tudom egyenként felsorolni, ezerféle probléma, és rendelet, és mindenféle gátolja ezt a működést. 700.000 ember él ugye a mezőgazdaságból, de vannak, akik úgy nyilatkoztak, hogy ez felesleges és már 200.000 is elég lenne ahhoz, hogy működtesse a nagyipari mezőgazdaságot. e itt nem arról van szó, hogy ez nyereséges legyen. Arról van szó, hogy az embereknek legyen mit enni.

Orosz József: Tehát ezzel a három lépéssel ugye, tehát az oktatás i kiadások érintetlenül hagyásával, a tárgyalással a multikkal, ott több ezer munkanélkülivel számoltunk, valamint a háztájival megoldottuk a válságot?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Azt én nem állítom, csak ezek olyan ötletek, amiket azért végig kéne gondolni. Én még ennek a nyomát sem láttam, hogy ilyen gondolkodás folyik.

Orosz József: Aha. Miért vajon? Lehet, hogy nem veszik ezeket elég komolyan? Tehát a csirkét, libát?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Vagy pedig, mert mindenki a saját szempontjából gondolkodik. Tehát nyilvánvaló, hogy ha én egy multinak a vezérigazgatója vagyok, akkor én a profit maximalizálásra törekszem. Ha meg a kistermelő vagyok, akkor meg arra törekszem, hogy minél kevesebb adót kelljen fizetni. Azért van egy kormány és egy kormányfő, hogy ezek között az egyensúlyt megteremtse.

Orosz József: Ha én elfogadnám professzor úr ezt a válságkezelő ötletét és tényleg szívem-lelkem, hogy már minél előbb legyünk túl rajta, de én egy belvárosi krapek vagyok, belvárosban hol tarthatok csirkét?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Ez még a belvárosiaknak is jó, legalábbis azért, mert a falun nyugalom van és akkor nem áramlanak a városba netántán hajlékatlanoknak a képében. Tehát itt egy cipőben járunk.

Orosz József: Hát nem járunk egy cipőben, mert nem tudok csirkét tartani a lichthof-ban.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Nem a budapestiek gondjaira megoldás az, amit mondok, az világos, de Budapesten csak kb. 18 %-a lakik a magyar lakosságnak, a többiek pedig vidéken laknak, a falvakban nem tudom én mennyi, de majdnem a fele.

Orosz József: Hát akkor megint már pórul jártunk így, mi városiak.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Azt azért nem mondanám, mert itt az életszínvonal még mindig magasabb.

Orosz József: Vagyis akkor engedjünk belőle, ne is keveset.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Valamit kell csinálni, de mindehhez akármennyit is, ha szenvedni kell, biztos, hogy szenvedni kell, de csakis többé-kevésbé közmegegyezés alapján lehet szenvedni.

Orosz József: De nem tudok megegyezni a vidékivel, megegyeznék én a csirketartásban, de az istenért nem tudok csirkét tartani.

Náray-Szabó Gábor akadémikus: Ehhez kell a bizalom és kell egy olyan csapat, amelyik élvezi a bizalmat.

Orosz József: Bocsánat, nem táp kell a csirkének?

Náray-Szabó Gábor akadémikus: A csirkének táp, de ahhoz, hogy etetni tudják, ahhoz kell egy bizalom, aminek alapján elkezdik ezt az egész etetést.

(A Klubrádió Kontra című műsorában 2009. április 8-án, szerdán elhangzott beszélgetés szövegét szerkesztve Orosz József engedélyével tettem közzé blogomban.)